 |
| Anna presszó, Aeroflot iroda építése |
- január 5.
- Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak.
- Az amerikai "Aerosmith" rock együttes kiadja a debütáló albumát.
- január 7. – A balassagyarmati túszdráma: két felfegyverzett testvér a Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejt 20 fiatalkorú lányt és öt napig fogságban tartja őket. Ez volt az első ilyen incidens Magyarországon.
- január 8. – Átlagosan 28%-al emelkednek a tej- és tejtermékárak Magyarországon.
- január 11. – Bemutatják a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73 c. filmet.
- január 14. - A világon először Elvis Presley koncertjét közvetítik műholdon keresztül. Az Aloha From Hawaii című, Hawaii-ról sugárzott koncertet közel 2 milliárd ember látja.
- január 15. – Az Egyesült Államok beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnam ellen.
- január 24. – Magyarországot felkérik, hogy vegyen részt az ENSZ Dél-vietnami Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottságában.
- január 27. – Párizsban az Amerikai Egyesült Államok és Vietnam képviselői aláírják a békeszerződést, ezzel véget ér a vietnami háború.
- január 30. – Helvécia és Kecskemét-alsó vasútállomás között évek óta a legsúlyosabb közlekedési baleset történik, amikor egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a személyvonat a Volán autóbuszával ütközik, 35 ember életét veszti.
- január 31. – A NATO és a Varsói Szerződés 19 tagállama előzetes tárgyalásokat kezd Bécsben a haderők csökkentéséről.
- február 19. – Prága Ruzyne repülőterén leszállás közben szerencsétlenség éri az Aeroflot szovjet légitársaság TU-154-es utasszállító gépét. A 100 utas közül 34-en túlélik a katasztrófát.
- február 21.
- Izraeli vadászgépek lelőnek egy eltévedt líbiai utasszállító repülőgépet a megszállt Sínai-félsziget fölött, 113 halálos áldozatot követelve.
- Laoszban a heves harcok közepette kezdett tárgyalások fegyverszünet aláírására vezetnek a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom és a kormány között.
 |
| Anna presszó, Aeroflot iroda építése |
- február 26. – Magyar gazdasági küldöttség kezd tárgyalásokat Kanadában és az USA-ban. Több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú küldöttség Észak-Amerikában.
- február 28. – A lengyelországi Szczecin közelében, repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti a lengyel és a csehszlovák belügyminiszter, valamint kíséretük tagjai.
- március 1. – A Fekete Szeptember nevű arab terrorista szervezet tagjai megszállják Szaúd-Arábia kartúmi követségét.
- március 2. – A bolíviai La Pazban letartóztatják Klaus Altmann üzletembert, aki a II. világháború idején Klaus Barbie néven Lyon város Gestapo-főnöke volt (a lyoni hóhér).
- március 8. – Észak-Írországban népszavazáson a lakosság 98%-a úgy dönt, hogy továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.
- március 15. – A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás és egyetemista diákok tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. A "nacionalista tüntetés" miatt a rendőrség 41 tüntetőt előállít.
- március 19–20. – Az MSZMP Központi Bizottságának kultúrpolitikai munkaközössége határozatot hoz az „antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen.
- március 22. – A csehszlovák szövetségi gyűlés ismét Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.[1]
- március 26. – Oscar-díjat nyer A Keresztapa című film.
- március 29. – Elhagyja az utolsó amerikai katona Vietnamot.
- április 1. – Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt.
- április 3. – Martin Cooper egy modern, bár meglehetősen nehéz, hordozható készülékkel 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást. Az első mobilhívás indításakor Cooper a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.
- április 4. – A kambodzsai baloldali erők, a vörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát, Phnom Pehnt. Az amerikaiak 10-én légihidat létesítenek a főváros ellátására.
- április 6. – Dél-Dakotában sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen. 37 napi megszállás után kiürítik Wounded Knee-t, ahol 1890-ben az indiánok utolsó tömeges mészárlására került sor.
- április 7. – A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottság katonai megfigyelőit Huếból Lao Bao-ba szállító helikoptert rakétatalálat éri és lezuhan, ekkor veszti életét Dylski Aurél határőr őrnagy és Cziboly Csaba tartalékos százados.
- április 10. – A Bejrútban és Szidonban végrehajtott izraeli kommandóakció során megölik a palesztin mozgalom három vezetőjét; Száeb Szalim libanoni miniszterelnök lemond, Libanon panaszt nyújt be az ENSZ-hez.
- április 30. – A Watergate-ügy miatt Washingtonban lemond Richard Kreindienst amerikai igazságügy-miniszter.
- május 7. – Tárgyalások kezdődnek Csehszlovákia és az NSZK között a kapcsolatok normalizálásáról.[1]
 |
| 1973 Petőfi szobor |
- május 11.
- május 17. – Megkezdi munkáját a Watergate-ügy kivizsgálására alakult szenátusi bizottság.
- június 1. – Görögország köztársasággá alakul.
- június 7. – Willy Brandt az első német szövetségi kancellár, aki Izraelbe látogat.
- június 13. – 13 évre szóló gazdaságfejlesztési tervet fogadnak el Jugoszláviában.
- július 17. – Mohammad Daud Hán vezetésével államcsínyt hajtanak végre Zahir afgán sah ellen.[2]
- június 18. – Brezsnyev egyhetes látogatást kezd az Egyesült Államokban. Aláír több egyezményt, köztük az atomháború elkerüléséről, a SALT-II. tárgyalások gyorsításáról szóló dokumentumot.
- június 20. – 17 évi emigráció után hazatér Argentínába Juan Perón, volt köztársasági elnök.
- június 29. – Chile fővárosában, Santiagóban jobboldali puccskísérlet zajlik le, sikerét a hadsereg akadályozza meg.
- június 30. – Magyarország csatlakozik az általános Kereskedelmi és Vámegyezményhez a GATT-hoz.
- július 31.–augusztus 2. – Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár csehszlovákiai látogatása.[1]
- augusztus 18. – Az amerikaiak 44%-át nem győzi meg Nixon elnök Watergate-magyarázata.
- szeptember 1. – A csehszlovákiai Liptószentmiklóson megkezdi működését a Csehszlovák–Szovjet Barátság Katonai Műszaki Főiskola, amelynek szervezetébe integrálják a már működő katonai középiskolát is; ugyanakkor Kassán megalakul a Szlovák Nemzeti Felkelés Légierő Katonai Akadémia, Turócszentmártonon a Katonai Vezetési és Műszaki Főiskola, valamint a Hadtáp és Technikai Biztosítás Katonai Főiskola Zsolnán.[3]
- szeptember 11. – A chilei katonai junta erői lebombázták Salvador Allende elnök palotáját, feloszlatták a parlamentet és a meggyilkolt törvényes elnök helyére Augusto Pinochetet nevezik ki.[4]
- október 6. – A Jóm kippúri háború kezdete.
 |
| Kígyó utca, Apostolok söröző előtt, 1973 |
A belvárosi csata .
Az 1973-as évre alaposan felkészültek az elvtársak. Vörös katonai melegítőkbe bújtatták az Ifjú Gárdista és KISZ-es szabadcsapatokat, kellően felhergelték a Munkásőrséget és a Forradalmi Rendőrezred szadista alakulatait. A belvárosban megjelenő több ezer harcias fiatalra azonban ők sem számítottak. A felújuló utcai ütközetekben a kegyetlen kézitusák során az egyetemi és főiskolás ifjúság – közöttük sok munkásfiatal – az esti órákig tartotta magát a fegyveres túlerővel szemben. Vértől piroslott a Váci utca és környéke, egészen a Kiskörútig. Ismét visszaköszönt 1956 forradalmi szelleme! A féktelen rendőri brutalitás nem ismert kíméletet. Március 15-e éjszakáján közel 600 elkobzott személyi igazolvány tornyosult a nyomozók asztalán. Megkezdődtek a kihallgatások, a verésekkel kísért vallatások. Megteltek az üresen ásítozó cellák, beindult a megtorlásra szakosodott gépezet. Hatvanöt „züllött fasiszta” renitenst állítottak elő, ebből 41 személyt hosszabb ideig őrizetben is tartottak. A gyorsított ítéleteket követően jöhetett az elzárás, a pénzbírság, a munkahelyi elbocsátás és a tanintézeti kizárás. Sok fiatal választotta ezekben az években a keserű emigrációt. Aztán több mint tíz évig viszonylagos csend honolt a megszállt Budapest utcáin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése