2008. április 28., hétfő

1956 és 2008



1956 és 2006 kisértetiesen hasonló képek.

2008 Szoborpark, Szálin szobor csizmája. 1956 A pesti srácok a csizma mellett.






2008. április 21., hétfő

Árpádsávos címer

Szent István ábrázolás 1600 körül , MNG
Szent István ábrázolás 1600 körül , MNG

Több mint félezer/!/ évvel István halála után készült a kép. Hogy milyen előképek alapján, nem tudjuk.
Szent István és Szent László Mateócról



Dunántúli festő- Szent István felajánlja a koronát



Szent István középkori faszobor címerpajzzsal




Mátyás , az igazságos







Magyar kódex Győrből, 1568-1573 között



http://picasaweb.google.com/peti.ignits/MRicus15/photo#5086816324668395570



Esztergom,a széchenyi tér árpádsávos zászlókkal




Mérei Árpád Csaba-Szent István, gipsz








Az „árpádsávok” a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai. Zászlón először az 1270-es években fordul elő bizonyíthatóan.[1] A motívum, amely az Árpád-kor utolsó évszázadában jelent meg az addig vörös színt használó Árpád-ház címerében, később a magyar címer részévé vált. Hírhedt modern kori változata a Nyilaskeresztes Párt zászlajában és karszalagjában volt látható, ahol azonban,a szokásos zászlóval ellentétben, 4 ezüst, és 5 vörös szín van.




Az 1510-ből származó oltár predellájáról való ez az árpádsávos címer. A félezer éves jelkép ma a támadások kereszttüzében áll. A címer látható a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, az első emeleten, a magyar későgótikus és reneszánsz szárnyasoltárok kiállításán, a volt trónterem mögötti kiállítóteremben.












2008. április 15., kedd

Gyermekmosoly

Maja már nyolc hónapos. A Bortársaságtól hazahozott papírdobozban is élvezi létét.
Maja már négy és fél hónapos. Nem Darfur környékén él, Európai. Minden gyermeknek meg kellene kapnia a fejlett világ normáinak megfelelő ellátást.

2008. április 10., csütörtök

Gyermek a repülőn

Maja négy és fél hónapos. Már születése előtt repült Európa és Afrika között. Most valós földi életének első repülése közben láthatóan semmi furcsa nincs viselkedésében. A mai gyerekek képesek az elődök által felépítettt világ összes technikai eszközét könnyen használni. Nem is tudják, milyen nagy és új dolog részesei. De mindennek vannak határai. Négy-öt óránként enniük kell, az anyai közelséget nem pótolhatja semmilyen technikai eszköz. Az ember pótolhatatlan. Tízezer méter magasságban is az emberi kapcsolatok érvényesek. Talán még a világegyetem szélein is.

Szigetek a Csendes Óceánon

Kwajeleen Atoll. A történelem itt váltott magasabb fordulatra. A tömegpusztítás high tech technológiája itt vált valósággá. A természet, a Föld egyik legcsodálatosabb természeti környezete, amely addíg az érintetlenség, és a tisztaság szimbóluma volt, minden idők legszennyezőbb, leghalálosabb fegyverkisérletének helyszínévé lett.

2008. április 7., hétfő

Bush Bukarestben

A Budapest Bukarest repülőút egy óra. /645 km/



Kínai turista az 1989-es változások áldozatainak emlékművét fotózza Bukarestben




A parlamenthez vezető exkluzívnak elképzelt sugárút épületei mögött fotóztam ezt a képet.A belváros, és aaz új városrész még nincs teljesen kész.


Bukarest, Parlament. Nicolaei Caucescu nem gondolta volna, hogy a két nagyhatalom első embere itt találkozik, az Ő általa megálmodott gigantikus , megalomán épületben. Ugyan a Dunát nem vezették idáig, a megépült vágyak mégis működnek.


Bukarest, Parlament



Otopeni repülőtér , új nevén Henri Coanda . A "Big Mac" farokrésze

A rmán rendőrség takarékosabban működik, mint a magyar. A kordonmozgatás kézzel történik. Minden rendőrnek megvan a "saját kordona".






A csatorna fedeleket a fontosabb helyeken lehegesztették. De n nem lehegesztett fedeleket is speciális ragasztóval rögzítik. Ha a ragasztás megsérül, azonnal tüzetes vizsgálat következik.




.


Az IL 76 MD valószínűleg az orosz hadsereg egyik vezetési pontja. Olyan, mint az a bizonyos aktatáska, csak ez nagyobb


A bukaresti Otopeni repülőtéren volt szerencsém lefotózni ezt a gépet. A híres "big mac", a Boeing C–17 Globemaster III, valószinűleg az amerikai elnök személyes biztonsági kocsijait szállítja a tárgyalásai helyszíneire. A MCChord jelzés a gépen a Washington állambeli légibázist jelöli, ahol a gép anyabázisa van.










Az Air Force One az Amerikai Egyesült Államok Légiereje bármely olyan repülőgépének a hívójele, amelyen az ország elnöke utazik. A köznyelvben ezt az elnevezést alkalmazzák az amerikai elnök 1990-től rendelkezésére álló speciális berendezésekkel felszerelt, az USAF által üzemeltetett kettő darab – 28000 és 29000 lajstromjelű – Boeing 747–200B elnöki repülőgépre is, amelyek a légierőnél a VC–25A típusjelzést kapták. Az alelnök repülőgépének Air Force Two a hívójele.



Air Force One


Ferihegyen néhány amerikai szállító és tanker gép. A bukaresti csúcs alatt a környező légtér védelmét ellátó vadászgépek utántöltését végezték innen Budapestről, a polgári Ferihegyi reptérről.


Liszt Ferenc repülőtér, Budapest










2008. április 2., szerda

Az ötvenes évek, atomfegyver, nukleáris sugárzás

Maja 4 hónapos korában a repülőn

A most megszületett gyermekek sorsa nem lehet a háború elszenvedése. Az emberiség tapasztalata túl kell hogy jusson az örökös hódítási vágyon. Ma már nincs a világnak olyan pontja ami egy új háború által ne lenne veszélyeztetve. Kollektív megsemmisűlés lehet csak a végeredménye egy bekövetkezendő világháborúnak. Nem lehet olyan szűklátókörű a ma élő nemzedék, hogy a jövőt a legsúlyosabban kockára tegye. Ha mégis ezt teszi, ahogy számos környezetvédelmi, és politikai , katonai kérdésban látjuk: jelezni kell, nem ezen az úton szeretnénk gyermekeinket elindítani.
Távol a civilizáció központjaitól hozták létre a csapásmérés központjait.Természetesen szigeteken. Kamaszkoromban a Népszabadság napi híreit olvasva ismertem meg Guam szigetét, ahonnan az amerikai B 52-es légierődök több hullámban indultak bombázásra Vietnami célpontok ellen. Csak erről a repülőtérről több, nagyobb pusztítóerejű bomba került bevetésre, mint a II. világháború összes ledobott bombája. Bár itt nem alkalmaztak nukleáris fegyvereket.


Guam amerikai légibázis Japánban




Yvonne kráter, az űrből a Föld sebei jól láthatók. A Termonukleáris bombák elemi sebeket ejtettek e távoli vidék testén.





Az első hidrogénbomba robbanásának helyszíne: az un Bravo kráter a tenger alatt. A robbantás átalakította a természeti formákat.






Eniwetok Atoll, az első amerikai hidrogénbomba felrobbantásásnak helyszíne. Ez egy amerikai katonai levelezőlap reprodukciója. Akkor még dicsőség volt...















Nukleáris sugárzásnak kitett csecsemő

 







Az Iraki hadműveletekben is alkalmaztak sugárzó anyagokat...








Az orosz atombomba kisérleti robbantásainak közelében: Szemipalatyinszki áldozat.









Csernobili gyerek édesapjával. Békés céllal is lehet tragédiát okozni.










Földalatti kisérleti atomrobbantás által kialakult kráter.











Kisérleti nukleáris robbantás. Bravo kódnéven 1954-ben hajtotta végre az Egyesült Államok hadserege,a Marshall szigetek közelében a Bikini Atollon, Eniwetok szigeteken..A légkör radioaktív beszennyeződésének korszaka .
Az 1945-ös, majd az ezeket követő atomrobbantások nyomán már jelentékeny mennyiségű sugárzó anyag került a légkörbe. Új helyzet alakult ki a (két- és háromfázisú) hidrogénbombák megjelenésével. Ezek óriási hatóereje és ezzel kapcsolatos nagy hőfejlesztő hatása következtében a sugárzó termékek roppant erővel zúdulnak a magasba, áttörik a tropopauza zárórétegét és messze felhatolnak a sztratoszféra belsejébe. Az atomkísérleteknek tulajdonítható rákban elhunytak száma az amerikaiak körében 1951. és 2000. között elérte a 11000-t. Ebbe beleszámították a stroncium 90 következtében kialakuló leukémiát, valamint a más izotópok által kiváltott rákos megbetegedéseket is. Egy kisebb atomkonfliktus is globális hatással lehet Földünk klímájára: jó időre elszürkülhet az ég, az éves átlaghőmérséklet minimum két fokkal csökkenhet, és a napsütés is csak egy „pernyeszűrőn” keresztül világíthatja meg akár éveken át a Földet. Mindehhez a Földön ma is készenlétben álló nukleáris atomfegyverek 1 százalékát kellene bevetni.
Ország - rombolóerő, megatonna TNT-ben:

USA - 16 000
Oroszország - 13 000
Kína - 60
Franciaország - 55
Nagy-Britannia - 5
India - egy megatonna alatt
Pakisztán - egy megatonna alatt
Izrael - (valószínűleg) egy megatonna alatt

Látható a táblázatból, hogy az USA és Oroszország együttesen az összes nukleáris arzenál 99,6 %-ával rendelkezik jelenleg. Ma már azonban nem is annyira az államok közötti nukleáris háborútól tartanak a stratégák, mint inkább attól, hogy ez a fegyver terroristák kezébe kerülhet.














videoA robbantás ereje 1000-szer volt nagyobb a Hirosímai bombánál. A robbanás idején egy éves voltam. Nyilván semmit sem fogtam, fogtunk fel ezekből az eseményekből, de csontjainkban életünk végéig őrizzük a hidegháború idején felrobbantott atom, és hidrogénbombák évszázadokig lebomló maradványait. A most kivágott idősebb fák évgyűrűiben meg lehet évenkénti bontásban állapítani a felrobbantott atombombák
mennyiségét. Az atomcsend egyezmény,és az atomsorompó egyezmények éveitől kimutatható a beépült sugárzó anyag mennyiségének csökkenése.

Egy különleges történet:
Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban