2008. február 25., hétfő

Magzatelhajtás

Tegyük félre egy pillanatra a vallási előitéleteket, és próbáljunk emberek lenni. Az internetről töltöttem le ezt a képet, és sokáig gondolkoztam, hogy továbbadjam-e, vagy sem.
Nem járok templomba, de ebben a képben megláttam Istent. Isten keze itt láthatóvá válik.
Mindenki megláthatja, csak elég ideig kell nézni.

10 hetes terhesség megszakítása

2008. február 24., vasárnap

Badacsony

A badacsonyi kúp Badacsonytördemic felől 2008 augusztusában








UDVARDI Erzsébet festő(Baja, 1929. december 27. – )1947: Rudnay Gyula szabadiskolája, Baja; 1948-1953: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula. 1957: Világifjúsági Találkozó-díj; 1960-1963: Derkovits-ösztöndíj; 1962: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj; 1966: Egry-díj; 1969: Munkácsy-díj; 1975: érdemes művész; 1981: kiváló művész; 1989: Szent Fortunatus Lovagrend Művészeti Nagydíja, Mainz; 1990: Magyar Művészetért Díj; 1998: Baja díszpolgára; 1999: Kossuth-díj. 1958-tól Badacsonytomajban él. Festészetének modellje, témája, ihletője közvetlen környezete, a balatoni táj és az ott élő emberek élete. Pályája kezdetén tájképein, zsánerképein Egry József és Bernáth Aurél festészetének hatása mutatkozott, később ettől fokozatosan távolodva az absztrakció felé haladt. A konkrét táj helyett annak hangulatát és a természet általános jelenségeit, hatásait, a szelet, vizet, fényt, hideget, a napsütést fejezte ki, jelenítette meg expresszív-szürrealista stílusban. Olajképein, pasztelljein gyakran alkalmazott aranyfüstöt, ezüstpapír-applikációt. Festett bibliai és irodalmi témájú képeket is, amelyeken távolodva az illusztratív jellegtől, a témával kapcsolatos hangulatait érzékeltette.Mesterei: Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula.








A Balaton repülőből fotózva




Badacsonyi részlet

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből [1]. A hegyről a déli parton fekvő Fonyódra illetve Fonyód–Alsóbélatelepre látunk rá.


Balaton from space


Mészöly Géza: Balatoni halásztanya
Reuters forgatás a Balatonon.
Badacsonyban forgattunk Szeremley Hubánál. A hegyről a legjobb képeket a Balatonról lehet készíteni. A képen a badacsonyi bor filozófusa Kardos Gábor.





Badacsonytomaj legnevezetesebb lakója: Egry József festőművész.








Egry József
Kiderül

1931 olaj , karton 70x87 Ltsz.: 74.177T
Helye az MNG állandó kiállításán: C épület II. emelet





Szegény napszámos szülők gyermekeként született 1883. március 15-én Zalaújlakon. Szüleivel Budapestre kerülve gyermekként iratkozott be a nyomor életre szóló iskolájába. Rajzkészsége és a festészet iránti vonzódása már ekkor megmutatkozott. Az 1897-98-as tanévben kimaradt a polgári iskola negyedik osztályából. Miközben mindenféle alkalmi munkával hozzájárult a család megélhetéséhez, előbb Fellegi Emil "dekoratív festőnél", majd Korcsek János arcképfestő műhelyében tanulta a festészeti alapismereteket. Első ízben 1901-ben, a Nemzeti Szalon tárlatán szerepelt két festményével. 1903 decemberében Lyka Károly felfigyelt rá, és támogatásával elutazott tanulni Münchenbe, majd 1905-ben Párizsba, ahol a Julian akadémia esti tanfolyamát, de még inkább a múzeumokat látogatta.
Párizsból 1906 decemberében Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly hívására hazatért, s ösztöndíjjal a Mintarajziskolán (későbbi Képzőművészeti Főiskola) Ferenczy növendéke lett. "Menhely előtt" című képével a Műcsarnok 1907-es tárlatán ezerkoronás ösztöndíjat nyert. A Könyves Kálmán Szalon 1907-es kiállítására a főiskola engedélye nélkül küldte be képét, aminek következményeképpen megvonták tőle az ösztöndíjat. Így másfél év után, 1908-ban kimaradt a főiskoláról, amelynek amúgy is nehezen viselte kötöttségeit. Budapest új, modern szellemű kiállítótermében, a Művészházban 1909-ben rendezte meg első önálló kiállítását. Az "Izé" című élclap és a Fidibusz közölte rajzait. 1911-ben egy műpártoló támogatásával Belgiumba utazott, ahol főleg kikötőkben rajzolt, festett.
Járt Gödöllőn, Erdélyben és hosszabb időt töltött Ungváron, ahol egyéni kiállítást is rendezett.
1915-ben segédszolgálatosként behívták katonának Nagykanizsára. A súlyosan megbetegedett festő hónapokra a badacsonyi hadikórházba került, lábadozóként. A Balaton-élmény mellett magánéletében is sorsdöntő találkozást hozott a badacsonyi tartózkodás: megismerkedett Vízkeletyné Pauler Juliskával, aki elvált férjétől, és 1918-ban Egry Józseffel kötött házasságot. Egry betegszabadsága alatt, 1916-ban Pesten a Képzőművészeti Szabadiskolában tanított, Kernstokkal, Rippl-Rónaival, Vedres Márkkal együtt. Derkovitscsal való ismeretsége is erre az időre tehető. 1918-tól feleségével, majd hozzájuk költöző édesanyjával Keszthelyen éltek, a nyarakat a badacsonytomaji présházban töltötték. Egész életére a Balaton lett az állandó lakhelye.
Egry új stílusú balatoni képeit először a Nemzeti Szalon 1922-es kiállításán, majd a Belvederében, 1923-ban mutatta be. Néhány jelentős műkritikus (Kállai Ernő, Fülep Lajos, Elek Artúr) figyelt csak fel új hangvételű műveire. 1926-ban Berlinben és Drezdában rendezett kiállításainak (Gurlitt Galerie és Richter Salon) elismerő visszhangja után a Tamás Galériában rendezett tárlatai (1928-ban - Medgyessyvel, 1930-ban és 1933-ban) is felkeltették iránta az érdeklődést. Az 1924-ben alakult Képzőművészek Új Társasága kiállításain is rendszeresen szerepelt, 1927-ben az elnökség tagjává is választották.
A Balaton világa, a tó víztükre párás fényeivel, a part, a nádas és a környező dombok nemcsak élményt és motívumot jelentettek a számára, de festészetét is átalakították, egyéni hangjának stílusalakító tényezőjévé váltak. A föld, a fa, a ház, a víz és a nap nemcsak mint motívum, nemcsak mint jelenség szerepelnek a képein, hanem egy kozmikus világérzés vetületeként is. A balatoni térben megjelenő alakok eggyé válnak a tájjal, de otthon vannak benne az Egry által megfestett bibliai alakok, például Keresztelő Szent János és Szent Kristóf is. A balatoni táj lágy színű dombjai, az öböl karéjos ívei tiszta szerkezetű képeinek alapelemeivé lesznek. De mindenekfölött a fény az, ami - hol egy szétsugárzó magból sávosan kitárulva, hol a napkorong mentén koncentrikus körökben szétnyílva - a képek formateremtő erejét adja.
Korai korszakában Egry a megszerkesztett rendet kereste. Később természeti képekben vetítette ki benső világát. A fény színátalakító módon való használata rokonítja Egry festészetét a Gresham-kör képviselőinek művészetével, de nem meglepő, hogy 1945 után Egryt a velük konfrontálódó Európai Iskola tagjai hívták soraikba.
Egryék 1930-tól a teleket Budapesten, egy bérelt lakásban töltötték. Egry tüdőbajának a súlyosbodása miatt gyógykezelés céljából 1929-ben Tátrafüredre, 1930-ban és 1938-ban Itáliába utaztak, részben baráti segítséggel, részben az eladott badacsonyi szőlő árából.
Az 1930-as évektől kezdve egyre több szerző (Ártinger-Oltványi Imre, Genthon István, Rabinovszky Máriusz, Keresztury Dezső, Kállai Ernő, Lyka Károly) méltatta tanulmányban, illetve könyvben Egrynek, a "Balaton festőjének" művészetét. Sikeres kiállításai a Fränkel Szalonban (1936) a bécsi Neumann und Salzer Galerie-ben, majd 1939-ben az Ernst Múzeumban növelték tisztelőinek és gyűjtőinek a táborát.
Egryék 1941-ben költöztek be az 1939 óta épülő új házukba. Itt élték át sanyarú körülmények között a háború éveit is, mivel pesti lakásukat 1944-ben bombatalálat érte, ahol Egrynek mintegy hetven festménye, rajza pusztult el. A háború után az idős művész az anyagi gondok mellett egyre többet küzdött a betegséggel is. 1945 után több állami kitüntetésben is részesült (1945-ben megkapta az állami nagy aranyérmet, 1947-ben a Szabadság érdemérmet, 1948-ban az első ízben kiosztott Kossuth-díjat), betegsége és magánya egyre jobban nyomasztotta.
1948-ban művei szerepeltek Londonban és a XXIV. Velencei Biennálén, de 1950-től az akkori kultúrpolitika mellőzte.
Önarcképeinek sorában a kései arcképek tükrözik kétségbeesett magára maradását.
1951. június 19-én halt meg. Sírját a badacsonytomaji temetőben Borsos Miklós "Vízrenéző" című domborműve díszíti.
Halálának évében a Fővárosi Képtár csöndben lezajlott kiállítása emlékezett meg művészetéről, majd szerepeltették alkotásait a brüsszeli világkiállításon (1957). Az 1958-ban és 1962-ben Keszthelyen rendezett szerény kiállítások után a Tihanyi Múzeum 1966-os tárlata hívta fel rá újból a figyelmet. A Magyar Nemzeti Galériában halálának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás után az 1973-ban Badacsonyban megnyílt emlékmúzeum méltó emléket állít művészetének.



2008. február 17., vasárnap

1973

1973 tavasza , Örs Vezér tere  aluljáró
1972  télvége, vagy 1973 kora tavasza . Örs Vezér tere aluljáró a Metró Klub után hazafelé. A kokárda a kabáton látható.
Petőfi Sándor dagerrotípia, 1844

Mester Tibor, 1973 tavasza, Szentendre, Dunapart
Fáklya Klub, Angyalföldi József Attila Művelődési Ház, szakkörök, rajz, festés. Ez a kép Szentendrén, a Duna parton készült, szakállal, kokárdával.



Asahi Pentax, sokszorozó előtéttel.




A lázadás, és a kisérletezés képei. Női parókában 1973 koratavaszán.





Asahi Pentax SPX géppel készült felvétel, helyi fénynél. Ez az akkori kisfilmes gépek egyik csúcsát jelentette.






Bacsó Béla Asahi Pentax  Spotmatic II, Mester Tibor  Yashica Mat 124G
Bacsó Bélával, a Nagyítás c. film hatása alatt.







Mester Tibor, Ilford szűrő



A hatalom 1957-ben még nagyon félt attól, hogy éppen március 15-ére vonatkozik a híres jelszó, a Márciusban újra kezdjük. A hetvenes évek elejéig nem is voltak illegális tüntetések március 15-én, sőt még 1968-nak sem volt egy közvetlen hatása, utána is évek teltek el az első megmozdulásig. Miért volt ez a nagy csend?
A "hatvannyolc", mint mozgalom és életszemlélet nem egy hónaphoz vagy egy évhez kötődik, amikor megjelenik a kritikus tömeg és mindenki hippiként kezd el viselkedni. El kell telnie egy kis időnek. A "fellazulás" egy folyamat volt. Kevesen ugyan, de kimehettek nyugatra, sokan hallgatták itthon a Szabad Európát. Mivel a rendszer nem csapott oda a legelején, ezért egyre inkább vérszemet kaptak a fiatalok.
1970-ben még csak két fiatal próbálta meg elszavalni a Nemzeti dalt a Kossuth-szobornál, egy évvel később százan emlékeztek, letördelték és kihuzigálták a vörös zászlókat a Petőfi-szobornál, oszlatták is őket. 72-ben már 88-an embert állítottak elő, gumibotozás is volt. 73-ban pedig 634 embert állítottak elő, vagy vonták be a személyijét. A tüntetők brutális szétverésében a Munkásőrség és a KISZ Ijfú Gárdája is részt vett. 1974-ben azonban már nem voltak demonstrációk. Miért?
Akkorát odacsaptak 1973-ban, hogy 1983-ig alig kellett valakit letartóztatni, mert senki sem mert kimenni az utcára.

/riport Ungváry Krisztiánnal/


A börtön után 1973 tavaszán
1973. március 15 követően... A BM. Állambiztonsági Osztályának vendégszeretete után.









Asztal két főre 1997

A Sinai félszigeten Nuweiba városában sok ilyen tengerparti hely van. Az árnyékban, a földön ülve, rántott csirkecombot ettünk petrezselymes krumplival. Hogy lehet ez? De rögtön meg is tudtuk: mellettünk néhány asztalra izraeli turisták ettek. Innen nincs messze az Izraeli határ, valószínűleg a zsidó turisták hozták be ezt a z ételt.
Az otthoni vacsora is lehet kellemes. Az udvarlási időszak jellegzetes eseménye szokott lenni a közös vacsora. Egy tizenegy évvel ezelőtti este készült a felvétel.

Gyermek mosoly

A csecsemők és gyermekek testarányai nem egyeznek a felnőttekével. A fej aránytalanúl nagy, a végtagok viszonylag kicsik a születéskor és kisgyermekkorban. A kamaszkorban drámaian bontakozik ki a végső megjelenése az embernek. A műveszet kezdetein nem vették figyelembe az alkotók a gyermeki arányok eltérését a felnőttekétől. Csakúgy mint a perspektívát, figyelmen kívül hagyták, és csak mintegy jellel dolgoztak. A jelek pedig állandóak, és meghatározottak.
XVIII.századi gyermekábrázolás /MNG/
Johann Martin Stock-Gr.Kendeffy Ádám gyermekkori arcképe,1795 . Jól megfigyelhető, hogy ebben a korban már a valóságos arányokat láthatjuk a képen.



Mester Maja három hónapos.


2008. február 14., csütörtök

2008. február 13., szerda

Válás és Délszláv háború

Hotel Fjord külső medence,1990
Hotel Fjord, 2011 január
Szomorú az elmúlás látványa! Az egykori ötcsillagos szálloda halálát látni, egy ilyen csodálatos helyen...

Ági ugrik, a háttérben "csetnici Seselj" felitat  1990


A Tivati repülőtér

A tivati repülőtér


A tivati repülőtér


Lányaim a Tivati repülőtéren 1990

Kotori öböl



1990-ben váltam el, 11 évi házasság után, két gyerekkel.


Senki ne mondja , hogy nem érinti meg a legbensőbb gondolatait egy ilyen dolog. Igyekeztem kultúrember módjára viselkedni, a szokásos nyári pihenést biztosítani a gyerekeknek, és persze magamnak.

Kotor, a kép jobb oldalán a fehér épület a Hotel Fjord

Kotori öböl

A Jugoszláv válság kibontakozásának ideje volt. Az ENSZ légtérzárat rendelt el, hogy a szerbek által birtokolt, irányított légierő ne fordulhasson az önállósodni vágyó nemzetiségek ellen.

A Kotori Fjord a hegyről nézve

A szerb vezetésnek szüksége volt az idegenforgalmi bevételekre is, de azt a horvátoktól nem várhatta, így a Crna Gorai, Montenegrói tengerpartot igyekezett működtetni, ami rendkívül nehéz volt, mivel a nyugati turizmus gyakorlatilag elvolt zárva a légtérzárlat miatt.

Az Opera mellett lakván , a Bajcsy Zsilinszky úton sétáltam, mikor a rendkívül kedvező ajánlatot láttam: üdülés Montenegróban.
Egy kis szegedi idegenforgalmi iroda szervezte az utazást, mely Szegedről indult, a légtérzárlat miatt busszal, Belgrádig, onnan az egyetlen engedélyezett belföldi repülőjárattal Tivatba, onnan busszal Kotorba. Egyszerű, de Szegedre is el kell jutni, akkori Lada szamarámmal kellett lemenni az indulási pontra, Szegedre. Jellemző a kis iroda családias hozzáállására, hogy az irodatulajdonos családi háza kertjében parkolhattam Szegeden két hétig.


Kotor, Óváros


Kotorban akkoriban nem volt turista. Csak a mi magyar csoportunk volt, az akkor még ötcsillagos, a nagy 1979-es földrengés után épült, földrengésbiztos szállodában. A szerb televízió ottlétünk két hete alatt négyszer csinált tudósítást a csoportról, hogy a szerb tévénézők úgy érezhessék, minden a régi, minden rendben. De egyáltalán nem volt az.
Reggelente láttuk a helikoptereket a magas sziklafalak radarárnyékában támadásra indulni , vagy Horvátország /ami akkor persze nem létezett/, vagy Bosznia -Hercegovina ellen.

A Kotori Öböl


A fürdőszobában a csapból sós víz folyt, amivel nem volt jó fogat mosni, és zuhanyozni. Állítólag a vízmű a horvát területen volt, ezért csak néha volt a vezetékben édesvíz.



















A táj ugyanakkor gyönyörű volt, mit sem törődve a gyilkos háborúval. Az öböl speciális szubtrópusi klímája, az ezer méteres fehér sziklafalak, az óváros velencei királyság korában épült együttese mindent feledtetett. Láttuk a bőnadrágos albán édességárust a kikötő végén, akit már akkor sem néztek jószemmel, a csempészett cigarettákat áruló, pénzváltó belgrádi fiatalokat. Az élelmiszerüzlet nem volt ujdonság számomra: a lengyel válság ideje alatt láttam Krakkóban olyan üzletet, amely három szintjén, csak kétfajta csokoládé, és ruha akasztó és vaslétra volt a kinálat. Itt egy fajta konzerv, és uborkabefőtt volt az üzletben, cigaretta, egy doboz sem. A vendéglők azért mindent beszereztek, az emberi lelemény kortól és tértől független.

Kotor, az óváros kapuja előtt 1990


Kevés volt a pénzem a válásom után, szerencsére néha egy szeged környéki tollbegyüjtő kereskedő jóvoltából részletesen, és alaposan megismerhettem a koszovói vörösborok választékát. Ahoz képest, hogy Koszovó 90%-ban moszlim vallású albán lakosságú terület, a borkészítésben a nemzetközi szintet elérték.



A szerb-délszláv dalokat játszó zenekar dallamaival a fülemben az éjszakai fürdés a hotel medencéjéban volt a zárása a napnak.





Karib szigetek


Ezek a képek Saona Island turisták számára engedélyezett részén készültek. Természetes, hogy a mindennapi tömeges látogatás, evés ivás pusztítja ezeket a területeket. Elsétálva a kijelölt területtől kicsit távolabb jut a látogatónak eszébe: milyen lehet az érintetlen, nem látogatható rész?

Dominikai Köztársaság egyik legszebb része a Saona Island Nemzeti Park. Persze itt is, mint más fejlődő országban a természetvédelmi területek is látogathatók belépődíj ellenében. És nagyon sokan hajlandók pénzt áldozni ezen szigetek látogatásáért. Én is áldoztam. Nem kerül még magyar mértékkel sem sokba az eljutás Saona Szigetére. Olcsóbb, mint Budapestről Bugacra egy kirándulás. És valóban, majdnem olyan szép a táj mint Bugacon. Közhely: nem lehet összehasonlítani. De tényleg.




Indiai Óceán

Zanzibári part
Zanzibári part. Habár összeségéban sűrűn lakott, így is hatalmas lakatlan partszakaszokat találhatunk, mivel a lakosság a fővárosban és a falvakban lakik. A hajdani "fűszersziget" csak illatát őrizte meg, a fűszertermelésben a nagy országok: Indonézia ,India , Kina,Fülöp szigetek , Dél-Amerika már megelőzik. A séta ezeken az érintetlen partokon igen élvezetes az európai ember számára.
Az Indiai Óceán melléktengere a Vörös tenger. Az Egyiptom déli, a Szudáni határhoz közeli területei még szinte érintetlenek. A világtengerek globális felmelegedése itt még nem okozott olyan károkat, mint az Egyenlítő környéki vizekben a korálok elszíntelenedése.

A Zanzibár környéki vizekben igen gazdag az állatvilág. A ráják változatos fajai közűl az egyik legszinesebb a képen látható.


Zátonycápák a lagunában. Seychelles, Aldabra.




Kenyai szálloda éjszaka. A trópusi éj az európai ember számára különleges, izgató. A levegő ritkán hül 26-28 fok alá éjszaka. A légkondicionálást érdemes kikapcsolni az alvás idejére, az enyhe izzadás ezen a hőmérsékleten természetes, és szerintem egészséges is. Ahelyiek egyébként természetesen nem használnak légkondicionálót, hisz sok területen még áram sincs.
Neptune Paradise Village hotel, Kenya, Diani Beach
Ebben a szegény országban mégsem oltják el a kivilágítást a szállodában éjszaka.




Wasini Island, Kenya
A Wasini szigetre érkezéskor éreztem legmelegebbnek a tengert életemben. A sekély parton, áramlások nélkül, az egész napos egyenlítői nap hatására jóval harminc fok fölé melegedett a tengervíz.





Kenya, Wasini Island, egy jellegzetes korallsziget kelet Afrika partjainál.











Zanzibár, a paradicsom elcsépelt jelzője tudja csak kifejezni ennek a korallszigetnek a hangulatát. A trópusokon meleg van, és kellemes az idő. A szigetek értelemszerűen vízzel vannak körülvéve, ami hűti őket. A száraz évszakban napközben azért erős a felmelegedés.












Zanzibár, pezsgő a parton







Zanzibár,halászcsónak









Februárban jó visszagondolni a napfényre, a jó illatú tengeri levegőre. Kenya partjainál készült a felvétel, amin jól lehet látni a végtelen tér üdítő szabadságát.










A hófehér korálparton sétálni nagyon egészséges, és nyugtató. A tömeges turizmus nyilván tönkreteszi a partokat. Ma itt még nem áll fenn az a tömeges látogatottság, ami az európai és európához közeli strandokon látható.











Tanzánia, Zanzibár melleti indiai óceáni területén sok korallsziget található. Hasonlóan, mint az óceán más területein: a Seychelles szigeteken, a Maldív szigeteken, a Laccadives szigeteken stb. Ezek közűl sok a lakatlan, érintetlen sziget, ami maga a paradicsom.