2014. december 13., szombat

Árpád híd környéke



Az Árpád  hidat  1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. Az Újpesti vasúti híd megépültéig (1955) a híd villamos vágányát vasúti teherszállításra is használták. Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta.




Október 29-én a Kossuth Rádió 7.00 h.-kor közli, hogy a szovjet csapatok 28-án este megkezdték kivonulásukat a fővárosból.14.00 h.-kor a Meteorológiai Intézet jelenti: „Szeles idő, több helyen esővel. Az északi légtömegek fokozatosan kiszorítják Közép-Európából az enyhe levegőt... A Mátrában és Zalaegerszegen leesett az első hó... A tengerszintre átszámított légnyomás 753 mm, alig változik”.Úgy látszik korán jön a tél... E naptól kezdve a Sztálin-híd Árpád-híd lesz, a Sztálin-térnek pedig Dózsa György út lesz a neve


















2014. december 12., péntek

Bogácsi-Szorosvölgyi tározó decemberben

Borsod megye déli részén a Bükk hegység lábánál folyik a Szoros-patak melyet völgyzáró gáttal megszelídítve mesterséges víztározó kialakításával alkalmassá tettek a horgászcélú felhasználásra. 
A Szoros patakból a Bogács község fölötti 20 hektáros horgásztó került évtizedekkel ezelőtt kialakításra. A fő cél valószínűleg nem a horgásztó kialakítása volt, inkább az, hogy a Bükkből alkalmanként lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíz ne öntse el Bogácsot, és Mezőkövesdet illetve ne emelje meg ott indokolatlanul a talajvíz szintjét. 

Az út közvetlen a tó partján vezet, és akármilyen sáros a part ilyenkor decemberben , ami nem is igazán "fotós" idő, érdemes volt megállni négy felvétel erejéig.









2014. november 30., vasárnap

Maja 7 éves


Gipszkorszak festő és játszóhely, Budapest,2014.11.29













2014. november 27., csütörtök

Berény Róbert képe a Virág Judit Galériában


A festményeknek gyakran kalandos élete van. Néma tanúi egy-egy család történetének, a történelem viharainak. Egyszer egy Pozsonyi utcai gyűjtő mesélt fotózás közben arról, hogy 1944-ben a jeges Dunán csónakkal menkítette át Budára képeit.
Gyakran a képek sem ússzák meg, megsérülnek,vagy elpusztulnak. Például Gustave Courbet Kőtörők című művét csak fotókról ismerjük, Drezda szőnyegbombázását nem élte túl. 
Sok képet elvesztünk, és nagy öröm, ha néha egy elveszettnek hitt alkotás újra előkerül.
Most egy regényes sikersztori tanúi vagyunk, ahogy a sajtó is megírta, a Virág Judit Galéria árverési kiállításán megtekinthető Berény Róbert elveszettnek hitt Alvó nő fekete kancsóval című képe.

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/ujra-itthon-az-elveszett-festmeny-2307727
http://nol.hu/kultura/hazatert-a-hollywoodi-filmben-felfedezett-bereny-remekmu-1500925
http://hvg.hu/kultura/20141126_Kilecven_eve_eltunt_Bereny_Robert_festmen
http://www.hir24.hu/kultura/2014/11/26/a-nagy-kepvadaszat/     stb



Berény Róbert Alvó nő fekete vázával



Berény Róbert Alvó nő fekete vázával, részlet



Berény Róbert Alvó nő fekete vázával, részlet




Berény Róbert Alvó nő fekete vázával, részlet



Berény Róbert Alvó nő fekete vázával, részlet

2014. november 14., péntek

Zrínyi kiállítás a Galériában


November 18-án lesz háromszázötven éve, hogy gróf Zrínyi Miklós a Csáktornyához közeli birtokán halálos vadászbalesetet szenvedett. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása ebből az alkalomból a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának állít emléket. A kiállítás leginkább figyelemre méltó tárgya Rubens tanítványának, Jan Thomasnak Zrínyi Miklósról festett portréja. A pompás arckép több mint háromszáz év után látható ismét Magyarországon.


Baán László főigazgató ás Rostás Tibor kurátor

2014. november 11., kedd

Novemberi est a Vároldalban



 Munka után hazafelé nap mint nap hasonló képet lát az ember. De vannak napok, időszakok, amikor megváltozik a Vároldal. A mostani késő ősz meleg napjai kicsit eltólták a lombhullást. De a természet érzi a tél közeledtét. Hiába van meleg, a fák kezdik a téli "felkészülést".




A domb tetején a Palota, ami nem igazán királyi Palota, hisz itt régóta nem lakott király. A II.Világháborúban porig bombázott épület a hatvanas-hetvenes évek fordulóján új életre kelt. Újjáépítették, ha nem is eredeti neobarokk szépségébe, mindenesetre ismét áll, és funkcionál. 1974, a Magyar Nemzeti Galéria palotába költözése óta, negyven éve szolgálja a kultúrát. 











2014. november 2., vasárnap

Októberi este

Felirat hozzáadása

Felirat hozzáadása

Felirat hozzáadása

Felirat hozzáadása
Felirat hozzáadása