2016. augusztus 7., vasárnap

Montenegró 2016

Posedarje, Horvátország

Az Adria nem egyenlő Horvátországgal. A nemzetközi helyzet romlása, Egyiptom, Tunézia, Törökország terrorista fenyegetettsége felértékelte a nemrég EU taggá vált Horvátország turisztikai szerepét. Ez a korábban is fejlett idegenforgalmat tovább pörgette. A kereslet és kínálat törvényei szerint az árak jelentősen nőttek. A Montenegrói és Boszniai árakat 20-40 %-kal haladják meg a Horvátországiak.Sem természeti szépségekben, sem kulturális látnivalókban Crna Góra, Montenegró nem marad alul szomszédunkkal szemben.


Úton Horvátországban

Ugyan nagyobb utat kell megtennünk, hogy az Adria déli szépségeit felfedezzük, de megéri a fáradság. Ha valaki nem szeretne ezer kilométert levezetni a kánikulában, a horvát tengerpart jó megállót kínál. Még kedvezőbb az ár-érték arány, ha Boszniában állunk meg.
Sokan elfelejtik, hogy az újonnan létrejött Bosznia-Hercegovina is rendelkezik adriai tengerparttal /Neum és környéke/.



Maja cigánykerekezik

Dubrovnik


Dubrovnik óváros


Dubrovnik óváros főutca


Neum, Bosznia-Hercegovina

Neum, Bosznia-Hercegovina

Durasevici Gospa od Milosrda
Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa.

Durasevici, Briv hotel

Durasevici, Briv hotel

Kotor óvárosi részlet

Kotori öböl
Jugoszlávia hét utódállama:




Kotori öböl
Egy kis történelem:
1910-ben Miklós fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságmegalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága: területén az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.
második világháború során 1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került, s a fasisztáktól függő protektorátust hozták létre, ahol a lakosságot hivatalosan montenegróivá nyilvánították. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket.
Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak, ezt szokás Kis-Jugoszláviának is nevezni. Ennek keretében Montenegró fegyveres hadereje részt vett a délszláv háborúban is, többek között a Horvátország és Bosznia-Hercegovina elleni hadműveletekben, így Dubrovnik megostromlásában is. A háború elvesztése és a kül- és belpolitikai kudarcok Kis-Jugoszlávia működését is lehetetlenné tették. 2003-ban ez az állam átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.

Kotori öböl
Montenegró területe 14.000 négyzetkilométer. Lakosainak száma 620.000


Lepatene- Kamennari komp

Szirti Madonna és Svet Dordje szigete


Szirti Madonna szigetén

Maja 

Kriszta és Maja a Mediterrain étteremben, Durasevici


Sveti Dordje  szigete

Sveti Dordje  szigete háttérben a Szirti Madonna sziget


Szirti Madonna sziget

A montenegrói tartózkodáshoz nincs szükség vízumra


Sibenik óváros, Horvátország


A Tivati repülőtér fényei


Montenegró domborzata

2016. június 29., szerda

A kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár restaurálási fázisfotózása

kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

A kisszebeni Keresztelő Szent János-plébániatemplom egykori főoltára (1490–1516 között) a középkori magyar királyság, s egyben Közép-Európa egyik legnagyobb oltárépítménye volt, ugyanakkor ebben a térségben a ma múzeumban őrzött oltárok legnagyobbika.Az oltár jelenlegi magassága, 410 cm, szélessége 660 cm. A még restaurálás alatt álló oromzattal együtt magassága meg fogja közelíteni a 7 métert, eredeti magassága pedig 11 méter körül lehetett. A kisszebeni főoltár 1909-ben került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, ahol 1928-ban állították fel a múzeum Márvány Csarnokában. A II. világháborúidején, Budapest bombázásakor, 1944-ben, az oltárt szétbontották és a múzeum pincéjében helyezték el. A legrosszabb állapotban lévő táblaképek és szobrok állagmegóvása 1945 után azonnal elkezdődött. 1954-től 11 táblakép alapos restaurálása, a barokk átfestések eltávolítása is megtörtént. Az oltár szétszedett darabjait 1973-ban hozták szállítható állapotba, és átadták a Magyar Nemzeti Galériának. A helyreállítás az 1980-as évek végén folytatódott, 1991-ben történt meg a teljes anyag restaurátori és művészettörténeti felmérése, az 1990-es évek végéig a szobrok nagy részének és a Szentháromságot ábrázoló táblaképnek a helyreállítása folyt. Nemrégen fejeződött be „ A világ teremtése” jelenet restaurálása, mely most látható először a barokk átfestés eltávolítása után. 2002 és 2013 között több minisztériumi és NKA pályázat anyagi segítségével sikerült az építészeti részek és a predella helyreállítását elvégezni.
A hosszú évtizedek óta restaurálás alatt álló oltáron több, mint 30 restaurátor és munkatársaik dolgoztak. A jelenleg még nem látható részek restaurálása a következő években tovább folytatódik.


kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

2016. április 7., csütörtök

Ferencváros - Paks 5-2


Ferencváros-Paks 2016 április 6.


A bajnoki címét már múlt szombaton bebiztosító Ferencváros hazai pályán 5-2-re nyert a Paks ellen az OTP Bank Liga 29. fordulójában.
OTP Bank Liga, 29. forduló:
Ferencváros-Paksi FC 5-2 (2-1)
Groupama Aréna, 7594 néző, v.: Pintér
gól: Radó András (7.), Hajnal Tamás (21.), Gyömbér Gábor (66.), Gévay Zsolt (83. - öngól), Roland Lamah (92.), illetve Szakály Dénes (34.), Hahn János (60.)
kiállítva: Balázs Zsolt (67. - Paks)

Ferencváros-Paks 2016 április 6.

Ferencváros:
Dibusz - Nalepa, Cukic, Leandro - Varga R. (Trinks, 75.), Nagy D., Gera, Hajnal (Busai, 65.), Lamah - Radó, Böde (Gyömbér, a szünetben)

Paks:
Molnár P. - Kulcsár D., Lenzsér, Gévay, Szabó J. - Papp K. (Kesztyűs, 89.) - Koltai (Kecskés, a szünetben), Szakály D., Bertus, Bartha (Balázs Zs., a szünetben) - Hahn



Ferencváros-Paks 2016 április 6.

Ferencváros-Paks 2016 április 6.


Ferencváros-Paks 2016 április 6.


Ferencváros-Paks 2016 április 6.


Ferencváros-Paks  5-2


Fradi szurkolók  2016 április 6.

2016. március 31., csütörtök

1973 Budapest

Anna presszó, Aeroflot iroda építése

  • január 5.
    • Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak.
    • Az amerikai "Aerosmith" rock együttes kiadja a debütáló albumát.
  • január 7. – A balassagyarmati túszdráma: két felfegyverzett testvér a Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejt 20 fiatalkorú lányt és öt napig fogságban tartja őket. Ez volt az első ilyen incidens Magyarországon.
  • január 8. – Átlagosan 28%-al emelkednek a tej- és tejtermékárak Magyarországon.
  • január 11. – Bemutatják a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73 c. filmet.
  • január 14. - A világon először Elvis Presley koncertjét közvetítik műholdon keresztül. Az Aloha From Hawaii című, Hawaii-ról sugárzott koncertet közel 2 milliárd ember látja.
  • január 15. – Az Egyesült Államok beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnam ellen.
  • január 24. – Magyarországot felkérik, hogy vegyen részt az ENSZ Dél-vietnami Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottságában.
  • január 27. – Párizsban az Amerikai Egyesült Államok és Vietnam képviselői aláírják a békeszerződést, ezzel véget ér a vietnami háború.
  • január 30. – Helvécia és Kecskemét-alsó vasútállomás között évek óta a legsúlyosabb közlekedési baleset történik, amikor egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a személyvonat a Volán autóbuszával ütközik, 35 ember életét veszti.
  • január 31. – A NATO és a Varsói Szerződés 19 tagállama előzetes tárgyalásokat kezd Bécsben a haderők csökkentéséről.
  • február 19. – Prága Ruzyne repülőterén leszállás közben szerencsétlenség éri az Aeroflot szovjet légitársaság TU-154-es utasszállító gépét. A 100 utas közül 34-en túlélik a katasztrófát.
  • február 21.
    • Izraeli vadászgépek lelőnek egy eltévedt líbiai utasszállító repülőgépet a megszállt Sínai-félsziget fölött, 113 halálos áldozatot követelve.
    • Laoszban a heves harcok közepette kezdett tárgyalások fegyverszünet aláírására vezetnek a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom és a kormány között.

Anna presszó, Aeroflot iroda építése


  • február 26. – Magyar gazdasági küldöttség kezd tárgyalásokat Kanadában és az USA-ban. Több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú küldöttség Észak-Amerikában.
  • február 28. – A lengyelországi Szczecin közelében, repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti a lengyel és a csehszlovák belügyminiszter, valamint kíséretük tagjai.
  • március 1. – A Fekete Szeptember nevű arab terrorista szervezet tagjai megszállják Szaúd-Arábia kartúmi követségét.
  • március 2. – A bolíviai La Pazban letartóztatják Klaus Altmann üzletembert, aki a II. világháború idején Klaus Barbie néven Lyon város Gestapo-főnöke volt (a lyoni hóhér).
  • március 8. – Észak-Írországban népszavazáson a lakosság 98%-a úgy dönt, hogy továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.
  • március 15. – A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás és egyetemista diákok tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. A "nacionalista tüntetés" miatt a rendőrség 41 tüntetőt előállít.
  • március 1920. – Az MSZMP Központi Bizottságának kultúrpolitikai munkaközössége határozatot hoz az „antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen.
  • március 22. – A csehszlovák szövetségi gyűlés ismét Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.[1]
  • március 26. – Oscar-díjat nyer A Keresztapa című film.
  • március 29. – Elhagyja az utolsó amerikai katona Vietnamot.
  • április 1. – Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt.
  • április 3. – Martin Cooper egy modern, bár meglehetősen nehéz, hordozható készülékkel 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást. Az első mobilhívás indításakor Cooper a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.
  • április 4. – A kambodzsai baloldali erők, a vörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát, Phnom Pehnt. Az amerikaiak 10-én légihidat létesítenek a főváros ellátására.
  • április 6. – Dél-Dakotában sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen. 37 napi megszállás után kiürítik Wounded Knee-t, ahol 1890-ben az indiánok utolsó tömeges mészárlására került sor.
  • április 7. – A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottság katonai megfigyelőit Huếból Lao Bao-ba szállító helikoptert rakétatalálat éri és lezuhan, ekkor veszti életét Dylski Aurél határőr őrnagy és Cziboly Csaba tartalékos százados.
  • április 10. – A Bejrútban és Szidonban végrehajtott izraeli kommandóakció során megölik a palesztin mozgalom három vezetőjét; Száeb Szalim libanoni miniszterelnök lemond, Libanon panaszt nyújt be az ENSZ-hez.
  • április 30. – A Watergate-ügy miatt Washingtonban lemond Richard Kreindienst amerikai igazságügy-miniszter.
  • május 7. – Tárgyalások kezdődnek Csehszlovákia és az NSZK között a kapcsolatok normalizálásáról.[1]

1973  Petőfi szobor

Kígyó utca, Apostolok söröző előtt, 1973

A belvárosi csata .
Az 1973-as évre alaposan felkészültek az elvtársak. Vörös katonai melegítőkbe bújtatták az Ifjú Gárdista és KISZ-es szabadcsapatokat, kellően felhergelték a Munkásőrséget és a Forradalmi Rendőrezred szadista alakulatait. A belvárosban megjelenő több ezer harcias fiatalra azonban ők sem számítottak. A felújuló utcai ütközetekben a kegyetlen kézitusák során az egyetemi és főiskolás ifjúság – közöttük sok munkásfiatal – az esti órákig tartotta magát a fegyveres túlerővel szemben. Vértől piroslott a Váci utca és környéke, egészen a Kiskörútig. Ismét visszaköszönt 1956 forradalmi szelleme! A féktelen rendőri brutalitás nem ismert kíméletet. Március 15-e éjszakáján közel 600 elkobzott személyi igazolvány tornyosult a nyomozók asztalán. Megkezdődtek a kihallgatások, a verésekkel kísért vallatások. Megteltek az üresen ásítozó cellák, beindult a megtorlásra szakosodott gépezet. Hatvanöt „züllött fasiszta” renitenst állítottak elő, ebből 41 személyt hosszabb ideig őrizetben is tartottak. A gyorsított ítéleteket követően jöhetett az elzárás, a pénzbírság, a munkahelyi elbocsátás és a tanintézeti kizárás. Sok fiatal választotta ezekben az években a keserű emigrációt. Aztán több mint tíz évig viszonylagos csend honolt a megszállt Budapest utcáin.